Azokat a novemberi reggeleket nem lehet elfeledni!
Hirtelen jöttek, egyszerre csak ránk törtek. Alig kezdődött el a tanév,s máris november hetedike lett. A reggeli ködök soha nincsenek tekintettel semmire. Eltakarnak a szem elől mindent. Megnehezítik a látást, az érzékelést. Néha még a vörös csillagot is képesek voltak elrejteni a tanácsháza tornyáról. Tapasztalat és rutin kellett hozzá, hogy odaképzelje az ember. Akinek nem sikerült,az mosolyoghatott. Egészen délig, amikorra már előbújt a Nap, és minden tündökölt a régi fényében…