Gondoljunk arra, volt idő, hogy Kiss Laci és Burcsa Győző a Kaposvári Rákócziban rúgta a labdát! Ezért ne tévesszen meg senkit a pillanatnyi állapot! Kisasszonyok, széphölgyek, hajdan a foci valóban maga volt az élet!
Vonatkoztassunk el most attól a sületlen megállapítástól, hogy a labda gömbölyű, és vegyük példának magát a múltat, nézzük meg, abban miként tükröződik valóság és játék, igazság és hamisság, dac és irónia. Abban az értelemben, ahogy volt Kinizsi, Honvéd, Vasas, Gazdász,Építők, Spartacus, Vörös Lobogó, Dózsa, és persze hogy volt Hunyadi Vasutas, ma már nincsenek csapatok.
De ritkaságnak számított az a falu, amelyikben nem rúgták a labdát a fiúk. A fiúk, a hajdani kemény fiúk, akik mostanában már csapat nélkül ténferegnek szerte a városban, az országban, a nagyvilágban. Ha találkozunk nagy ritkán, még üdvözöljük egymást, de már nem állunk meg beszélgetni. Nem várunk semmit az új bajnokságtól sem. Nem lesznek hosszú szólói Kiss Lacinak, és Burcsa Győző sem veszi hátára a pályát. Persze, hát persze, hogy azért ugyan arra gondolunk mégis. A labda gömbölyű…