Lehet, hogy legalább egyszer minden gyerek pörgött ebben a végtelenül egyszerű és szellemes játékban.
És ez a pörgés éppen elégséges volt ahhoz, hogy fölkészüljön ott a gyerek játszva erre az életre. Hogy nincs megállás, csak forgás van: körbe-körbe, s így folyton olyasfajta érzésünk van, hogy haladunk, de mintha ugyanoda érnénk vissza. Mondom: egyszerű játék ez, de nagyon szellemes. És mindegyre érkeztek új generációk, a pörgő-játék pedig állta a sarat, korrodálódott, ócskult, ám néha vannak azért az ifjúságra kedvező idők is: felújították,hogy újra forogjanak a gyerekek, legyen jókedvük, nevessenek, és élvezzék ezt az életet…amíg lehet.