A hatvanas évek kisvárosi fészbukja a Tanácsház utcában működött.
Kimmel József képkeretező kis üzletének kirakata előtt mindig meg kellett állni. A szebbnél szebb képkeretek között szüntelen ott láthattunk egy nagyobb képet,amit maga a mester, Kimmel úr rajzolt. Karikatúrák voltak ezek. A város köztiszteletben álló embereit örökítette meg a maga humoros stílusában. Mindenki sorra került, aki számított a városban. A Kimmel-kirakatban szerepelni annyit jelentett, hogy fontosak vagyunk, számítanak ránk, bíznak bennünk, s mi is számítunk. Emlékszem,álltam a kirakat előtt, bámultam a többi ember között (mert mindig sokan álltak ott!) a Szentes szűcsről készült remek karikatúrát- És arra gondoltam, ha nagy leszek,valahogy majd én is híresebb lakója leszek ennek a városnak, és akkor talán lerajzol engem is Kimmel Józsi bácsi. És annyira rossz most rajzolatlan, De bele kell nyugodni…