A Latinka Sándor Művelődési Otthon emlékkönyvéből
Annak idején a havonta jelentkező Rádiókabaré műsorának fénypontja volt a Gugyerák. Ebben a műsorszámban Bárdy György egy esetlen, hovatovább műveletlen és tán buta figurát alakított, a mi nagy örömünkre. A figura neve volt Gugyerák Lalyos, esetenként Lallyos, hosszan ejtve, és mindenképp elipszilonnal. Annyira a védjegyévé vált a kiváló művésznek ez az amúgy felejthetetlen alakítása, hogy egy idő után abba is hagyta ezt a szerepét, mert a közönség – de hát tudjuk jól, milyen a közönség – ezzel azonosította őt is. Bármikor megjelent a színpadon, bármilyen drámai szerepben, a közönség nevetni kezdett, összesúgtak a nézőtéren, egymásra mosolyogtak: itt van Gugyerák.
Minden bizonnyal kaposvári fellépésén abban az időben a közönség nem így reagált. Higgyük: ennek is szól a Latinka Sándor Művelődési Otthon emlékkönyvébe a fellépése után beírt pár sor. Ebben elismerően nyilatkozik a közönségről, és megköszöni az estét.
Nagyon jó olvasni ilyesmit…