Az idősebbek még a hetvenes években is csak Fenyvesiként emlegették.
Hajdani tulajdonosa, Fenyvesi Béla ezzel a vállalkozásával sok évtizedre beleírta magát a város emlékezetébe. Nekünk ez a bolt esett útba: jövet és menet. Leszállva a 4-es buszról sietve a gimnáziumba, reggelenként éppen csak oda tudtunk sandítani a kirakatra, és nyugtáztuk, hogy történt-e változás. Hazafelé aztán már ráérősen megálltunk, szemléltük a kirakott könyveket. Hetente kétszer valahogy kötelezőnek is éreztük, hogy belépjünk az olajos padlózatra, és körbesétáljunk. Az eladók nem kérdezték már rég, hogy mi járatban vagyunk, tudták: bármelyik íróról, költőről szó lehetett aznap Szoliva tanárnő irodalomóráján, és mi szeretnénk utána olvasni a hallottaknak. Inkább néha mi kérdeztük az eladókat, egy-egy könyvre mutatva, hogy érdemes-e megvenni. Abban az időben az eladók kíváncsiságból is elolvasták a népszerűbb könyveket, mert szerették tudni mit kínálnak a vevőknek…
