Értelmiségi-morzsa…

Voltak ünnepek! Közös ünnepek, amikor mindenki ott lehetett. Csapat-morzsa…

Nemzeti ünnep, városnap, valaki betöltött egy jeles évfordulót, ilyenek. És jött mindenki, hozta jókívánságait. A költő, az építész, a színész, tán még a háttérben újságíró is meghúzódik. Így utólag még arra is gondolhatunk, hogy az apropó nem is volt annyira fontos, hanem az együttlét. Amikor megbeszélhették – no jó, egy pohár rizling mellett – hogy merre megy is a világ, mi jöhet még. És mindenki azzal a jóleső érzéssel mehetett haza, hogy bizony-bizony előrébb ment az a világ, bizony van értelme ennek a földi létnek, mert vannak ünnepek, amikor jókedv van és nyugalom, és szeretet…Régi kép ez nagyon…