Kaposvári morzsák

Miként ha év végi hajrát tartana a halál.

A legújabb hír, hogy immáron Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke is örökre itt hagyott bennünket, különösen lesújtó.  Személyében egy Örök Kaposvárit vesztettünk el, noha  több mint négy évtizede a fővárosban élt már. Magam is azok közé tartoztam, akik úgy érezhették:  abban az idegen nagyvárosban van egy barátjuk,-  inkább talán nagybácsijuk – akire mindig, minden időben lehet számítani. Nézem most üzenetváltásainkat. Nincs tíz napja, hogy születésnapomra kívánt minden jót. Én meg  a karácsonyeste feltett fotóját üdvözöltem szívecskével. Az unokája ült  ölében. Két boldog embert mutatott az a fénykép.

 Pár éve egy készülő könyvhöz kértem segítségét. Egy oldal jutott abban a könyvben az ő kaposvári tevékenységére. Most idemásolom. Nagyon szomorúan.

A kormány ipartelepítési politikájának köszönhetően kerül Kaposvárra a 1967. január 1-én a VBKM 11. számú gyáregységeként megalakult a Kaposvári Villamossági Gyára. A struktúra kialakításával egyidőben nagy hangsúlyt kapott a dolgozok szociális kulturális ellátása, így a gyáravatással egyidőben megkezdődött a gyár jóléti (szociális) és kulturális feltételeinek a megteremtése. Így 1968-ban megalakult (a gyári szakszervezet fenntartásával) a VBKM Klubkönyvtár, amelynek könyvekkel való ellátását az SZMT Központi Könyvtára biztosította.

A VBKM Vasas Színpadot 1969-ben a Szakszervezeti Bizottság felkérésére Kiss László alapította elsősorban a gyári dolgozók (munkásfiatalok) bevonásával, de környező gyárak „vasas” szakmunkás tanulói és fiatal felnőtt dolgozói is csatlakoztak a Színpadhoz. Egy ideig a Gyár tartották próbáikat, majd később a Latinka Sándor Megyei Művelődési Központban kaptak próbalehetőséget. 

A kor tendenciáinak megfelelően, un. irodalmi színpadi pódiumi játékokat mutattak be: versösszeállításokat, Petőfi műsor, Somogy költök bemutatása (Győri László, Fodor András, Takáts Gyula, Szirmai Endre) Angela Davis protest song, stb. valamint kabaréjeleneteket (Karinthy: Teknősbéka, avagy ki az őrült a csárdában, és Hans Sachs vásári komédiákat.

A gyári ünnepségek és a klubkönyvtár keretében megrendezett író-olvasó találkozók rendszeres szereplői voltak a színpad tagjai.
Fontos feladatuknak tekintették a rendszeres tanulást, a színpadi létezés törvényszerűségeinek az elsajátítását, így rendszeres volt a beszédtechnikai képzés, a mozgás gyakorlatok, és nem különben az alapvető színházi ismertek elsajátítása.

A Vasas Színpad legjelentősebb bemutatójára 1971-ben került sor, amikor a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár előadótermében megrendezhették első önálló estjüket, amelyen a következő színpadi játékokat, drámákat mutatták be: Dorde Lebovič: Az ezredik éjszaka; Robert Burns: A Vidám koldusok; Hans Sachs: Ha meghal a férj és Tüzes vas című darabokat.

A színpad legtehetségesebb fiataljainak a továbblépés lehetősége is megvolt, azaz a legjobbak az országos hírű Fonómunkás Kisszínpad tagjai lehetek (Béres Ferenc, Kovács László, Galambos Lajos, Hivatal Nándor és még sokan mások).

A Vasas Színpad 1976-ig működött folyamatosan, majd ezt követően – rövid kényszerpihenő után – Vajna Pál szervezte ujjá és vezette az együttest.

Kiss László vezette a gyári könyvtárat, majd 1971-től – 1976-ig Latinka Sándor Megye Művelődési Központ munkatársa lett, 1968-tól a Kaposvári Fonómunkás Kisszínpad tagja, vezető színésze. 1976 – 1978 Kaposvári Városi Tanács, népművelési csoportvezető, 1978 – 1979 Pataky Művelődési Központ előadóként dolgozott, majd ezt követően a Budapest VIII. ker. Tanács VB Művelődési Osztály csoportvezetője 1982 – 2009 között – nyugdíjazásáig – a mindenkori kulturális tárcánál dolgozott, az amatőr művészeti mozgalom segítőjeként, gondozójaként. 2009 – 2013-ig Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus munkatársa.

Alapítója a Magyar Szín-Játékos Szövetségnek (1991), a Magyar Versmondók Egyesületének(1992), alapító főszerkesztője a Játékos c. színház lapnak és a 25 éves Versmondó folyóiratnak. Munkássága elismeréseként több jelentős szakmai elismerésben részesült, amelyek közül kiemelkedik a Bessenyei György-, a Csokonai-, és a Radnóti-díj. Több jelentős művészet tanulmány és könyv fűződik a nevéhez .